Az ETF-ek születése: Hogy fektesd be a pénzed, hogy ne a tanácsadók gazdagodjanak meg rajtad?

A modern befektetések világában az indexalapok szinte megkerülhetetlenek lettek, ha alacsony költségű, hosszú távú befektetésről van szó. Azonban nem mindig volt ez így. A piac egészen a ’70-es évek közepéig drága, aktívan kezelt befektetési alapokkal volt tele, amelyek magas díjakat számítottak fel, miközben a statisztikák azt mutatták, hogy az alapkezelők többsége hosszú távon nem tudta felülmúlni a piac teljesítményét.

John Bogle, a Vanguard Group alapítója (amely a világ egyik legnagyobb vagyonkezelője), 1975-ben megalkotta az első indexalapot azzal a céllal, hogy a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tegye az alacsony költségű, egyszerű befektetési lehetőségeket. Bogle észrevette, hogy a hagyományos befektetési alapok (például bankok vagy biztosítótársaságok alapjai) nemcsak költségesek, de tartósan jobb hozamokat sem tudnak elérni, mint maga a piac. Ennek hatására létrehozta az első indexalapot, amelynek célja nem a piacot túlszárnyalni (miközben valaki megpróbálná kiválasztani a legjobban teljesítő részvényeket), hanem a teljes piac teljesítményét lemásolni.

De mi az az indexalap vagy ETF?

Az indexalap egy olyan befektetési alap vagy „kosár”, amely leegyszerűsítve egy adott piac (pl. amerikai vagy magyar) teljesítményét másolja. Ez azt jelenti, hogy az alap nem próbálja aktívan „megverni” a piacot (pl. azzal a reménnyel, hogy X cég jobban teljesít majd, mint Y), hanem egyszerűen követi az adott „kosár” összesített teljesítményét.

Az ETF (Exchange-Traded Fund) jelentése tőzsdén kereskedett alap, amely lehetővé teszi, hogy az indexalapok tőzsdén megvásárolhatók legyenek. Például, az SPDR S&P 500 ETF a világ egyik leghíresebb indexalapja, amely S&P 500 index, vagyis az 500 legnagyobb amerikai cég teljesítményét utánozza. Ha valaki ETF-et vásárol, akkor nem egyetlen cég részvényét veszi meg (pl. Apple), hanem az alap által tartott összes cég részvényeiből részesedik.

Mit tanulhatunk ebből?

John Bogle forradalmi ötlete egyszerű, mégis hatékony: mivel a piacot hosszú távon nagyon nehéz megverni, a költségek minimalizálása az egyik legfontosabb tényező, ami közvetlen módon határozza meg egy befektetés hozamát és amit egy befektető teljes mértékben irányíthat. Az alacsony költségű indexalapok és ETF-ek lehetővé tették, hogy a hétköznapi befektetők is részesedjenek a tőzsdei növekedésből, anélkül, hogy valakiknek ezért magas díjakat fizetnének.

Az indexalapok és ETF-ek elterjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a drága aktívan kezelt alapok helyett ezek a költséghatékonyabb termékek jobb megtérülést biztosíthatnak az átlagember számára, ugyanis a magas közvetítői és alapkezelői díjak nem eszik meg hosszú távon a nehezen megtermelt hozamot. Ennek ellenére a pénzügyi iparágban még mindig számos olyan terméket értékesítenek, amelyek főként a tanácsadók, ügynökök és alapkezelők jutalékait szolgálják, nem pedig a befektetők érdekeit. Erre jó példa a nyugdíjbiztosítási szerződésként értékesített, valójában drága életbiztosítási konstrukciók, amelyeket gyakran “ingyenes” pénzügyi tanácsadók kínálnak azzal az ígérettel, hogy adóelőnyt és hosszú távú megtakarítást biztosítanak (lásd: Hogy került az “ingyenes” pénzügyi tanácsadás közel másfél millió forintomba?).

Ezek a termékek azonban sokszor magas költségekkel járnak és kevésbé előnyösek az ügyfelek számára, mint a jól megválasztott, alacsony költségű indexalapok. Az aktívan reklámozott termékek sosem lehetnek olcsók, hiszen az ügyfél itt a reklámokat, az értékesítési ügynökök és az aktív alapkezelők díjait is kifizeti. Ezzel szemben, az indexalapok és ETF-ek, mivel nem "ingyenes" tanácsadók tukmálják őket tájékozatlan emberekre és nem próbálják aktív kereskedéssel megverni a piacot, gyakorlatilag költségmentesek és sok mai online brókeren keresztül teljesen ingyen lehet vásárolni őket.

Manapság sok helyen az ETF-ek és indexalapok dominálják a befektetési piacot és sokan, köztük Warren Buffett is azt tanácsolják az átlagos befektetőknek, hogy hosszú távon ezek jelentik a legjobb megoldást. [1] Buffett például többször is hangsúlyozta, hogy ha az örököseinek kellene tanácsot adnia, azt mondaná nekik, hogy vagyonuk 90%-át egy olcsó S&P 500 indexalapba fektessék. [2] Ha hosszú távon szeretnél befektetni, érdemes megfontolni az alacsony költségű ETF-ek és indexalapok használatát – ahogy azt Benjamin Graham, Warren Buffett és számos neves pénzügyi szakértő is javasolja.

A MoneyCoaching.hu azért jött létre, hogy valós történetekkel inspirálja a hozzám hasonló átlagembereket tudatosabb döntéseket hozni. Ha neked vagy ismerősödnek van pénzügyekkel vagy tanácsadással kapcsolatos tanulságos története, sokat segítenél, ha elküldenéd az info@moneycoaching.hu email címre, hogy megoszthassuk másokkal is. Az elküldött történetekben lévő szereplőket teljes anonimitással kezeljük. Ha tetszett ez a történet, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson. Vegyük a saját kezünkbe a pénzügyeink feletti irányítást!